Kedden átadták a felújított Tisza-kastélyt a Békés vármegyei Geszten. Az eredetileg 2020-ra ígért fejlesztés, mely a korábban tervezett 5,5 milliárd forint helyett 13 milliárd forintból valósult meg, magában foglalta a kastélyhoz tartozó épületek felújítását, a park revitalizázióját és egy kiállítást is kialakítottak. A rekonstrukció generáltervezője a Daw Építész Stúdió Kft. volt.
A 3 szintes, barokk és copfstílusú kastély kiemelt helyszínként való fejlesztésről 2016-ban határozott a kormány. A felújítás eredetileg két ütemben valósult volna meg, az első ütem befejezését 2020-ra ígérték, és 5,5 milliárd forintba került volna. A most átadott épületek rekonstrukciós költsége végül 13,5 milliárd forint lett, de ez az összeg lefedte az eredetileg a későbbi, második ütemben tervezett inaslak-istálló épület és az épületet a kastéllyal összekötő folyósóval kapcsolatos munkák költségeit is.
A beruházás magában foglalta még az Arany János emlékház, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Emellett revitalizálták a kastély parkját 20 hektáron. Az összegből kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely négy témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén mutatja be a Tisza család és a korabeli Magyarország történetét. A II. ütemben egy új szállásépület felépítése is a tervek között szerepelt, szintén a Daw Építész Stúdió tervei alapján, de ennek megvalósulási idejéről az átadást közlő MTI hír nem tesz említést. Egy tavaly októberben a közbeszerzési értesítőben megjelent dokumentum szerint, melyről az Átlátszó írt, a második ütem végleges kiviteli tervei nem készültek el, miután „az építési engedély megadásához szükséges telekalakítási eljárások lefolytatására nem került sor”.
A kastélyt a borosjenői nemes ifjú Tisza László építtette a Tisza család geszti birtokán 1761 és 1772 között. Elsőként egy földszintes, barokk stílusú kúria épült, amely a később kialakításra került kastély magját alkotta. Az épület már a XVIII. század végén is L alaprajzú volt, mindkét szárny alatt pince nyugodott. A század végére készült el a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé épített négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilon. Az első birtokos beköltözése után került kiépítésre az angolkert. Tisza Kálmán 1856-ban került a geszti uradalom élére, birtokossága ideje alatt az addig földszintes épületre egy emeletet húztak fel, továbbá a kastély keleti szárnyának külső terasza is ekkor épült.
A kastély 1902-ben lett Tisza Istváné, aki további átalakításokat végeztetett az épületen: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő román-szovjet csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után a 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be. Közvetlenül a felújítások előtt romos állapotban volt.
A kastély falai között megfordult mások mellett Arany János – aki Tisza Domonkos házi tanítója volt – , Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit. A krónikák szerint kormányülésnek is otthont adott, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt.
MTI, DAW Építész Stúdió, NÖF – Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Forrás: https://epiteszforum.hu/elkeszult-a-geszti-tisza-kastely-felujitasa